Antonio Védőbeszéd
Ujabb blogbejegyzesem egyfajta ujdonsagkent hathat az oldalon. Ebben a bejegyzesben elterek az eddig megszokott iranyvonaltol es egy vedobeszedet fogalmazok meg Shakespeare "A velencei kalmar" cimu muve altal kapott ihlettol vezerelve.
Tisztelt Dózse,
tisztelt Szenátorok!
A kezetekben
van egy ifjú ember élete! A döntés kihat a vádló és a vádlott életére, sorsára,
azonban döntésetek kihat Velence polgáraira is! Kísérjen benneteket bölcsesség,
kegyelem és igazságosság!
Minden eljárás
legizgalmasabb szakasza és a védelem számára legfontosabb feladat: a
záróbeszéd. Összegzés, meggyőzés, mérlegelés, ahol a per esszenciája a vád és a
védelem szempontjából megjelenik.
Antonio képviselőjeként, az ő védelmében
szólalok fel.
Döntsenek
a záróbeszédem után, hogy a védencem ártatlan vagy bűnös!
Pacta sunt
servanda- hazánk alapelve, a szerződéseket be kell tartani! A döntéshez csak ennyi
kell? Tudom, hogy Velence alaptörvénye
ez, ezért működik a kereskedelem, a gazdaság! Országunkat az tette naggyá, hogy mindannyian
tiszteljük a szerződést, a törvényt, alávetjük magunkat a szabályainak. Már a
római jog rögzítette, hogy a contractus, a szerződés, a felek a szabad akaratán
alapul, és azt mindenkinek tisztelnie kell a betartása mellett. Szabad-e ezen
túllépnünk, mérlegelhetünk-e más szempontokat?
A mai per
egy szerződésen nyugszik. A tisztelt dózsénak, a tanácsnak abban kell döntenie,
hogy Antonio és Shylock szerződése mindenben megfelel-e Velence törvényeinek, illetve
az annak megszegésére felállított szankció, törvényes- e. Megfelel-e ez az
egyezség Velence évszázadok óta fent álló törvényeinek? Ha igen, miről is szól
ez a mai tárgyalás?
A védelem
tiszteli az akarat szabadságát, tiszteli azt, hogy a felek szabadon határozzák
meg, hogy milyen kötelezettségeket vállalnak, miben állapodnak meg, mi a szerződés
tartalma. Nem működne megfelelően Velence kereskedelme, ha szimpátia, antipátia,
vagy önkény alapján átlépnénk a szerződéses akaraton ---- az felborítaná
törékeny, társadalmi konszenzuson alapuló világunk rendjét.
Kérdezhetitek,
akkor miért állok ma itt, előttetek védőként, hisz a vád érvei szólalnak
általam meg.
Mert
mindennek nagyon sok jelentése és tartalma van. Megengedhetünk-e magunknak egy egyszerű, gondolatok
nélküli értelmezést, az előttetek fekvő kötelezvény sablonos értelmezését?
A válaszom:
nem, s remélem, hogy a beszédem végére ezt Ti is megértitek.
Vizsgáljuk
meg a szerződést: A tényállás alapján köztudott, hogy védencem, Antonio,
megállapodást kötött Shylock-al, a zsidó uzsorással. Nem kell bemutatni
Shylockot, mindenki tudja miből él. Ártatlanokon élősködve gazdagszik meg. De
megteheti, a törvényeink feljogosítják rá, így amit tesz, törvényes, nem
tiltott. Az egyezség, amit védencemmel kötött, úgy szólt, hogy ha a vádlott nem
képes törleszteni a kölcsönadott összeget egy megszabott időn belül, ebben az
esetben Shylock egy font húst vághat ki belőle.
A
kötelezvény maga pontosan meghatározza a szolgáltatást, az ellenszolgáltatást
és a büntetést.
A
szerződés a felek kötelezettségét rögzíti, hogy Shylock Antonionak kölcsönt adott.
A maga részéről a szerződéses kötelezettségét teljesítette. A pénz átadás és
átvételekor, Antonio tisztában volt a vállalásával. Továbbá tisztában volt a
szerződésben rögzített szankciókkal, azt szabad akaratából írta alá. A
szerződés megkötésére senki nem kényszerítette, nem volt tévedésben, sem pedig kényszer
alatt. Tisztában volt azzal, hogy mi a contactus, mi a joga, mi a
kötelezettsége és mi a szerződésszegés jogkövetkezménye. A szerződés tehát
érvényes.
Nektek,
tisztelt Dózse és Szenátor urak, azonban a bölcs döntésetek meghozhassátok: azt
is tudnotok kell, hogy védencemet a szerződés megkötésekor a legnemesebb cél, a
barátja megsegítése vezette. Fel sem rémlett benne, hogy a szankció valóban
érvényesítésre kerül vele szemben, hiszen bízott abban, hogy hajói, mint eddig
is, jelentős haszonnal kecsegtetnek, és könnyedén visszafizeti az uzsorásnak a
kölcsönt. A szankció tehát be sem következhet!
Sajnos ez
nem így történt. Antonio a szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettségét
nem tudta teljesíteni. Nem kérdés tehát, hogy a szankciót (egy font hús
kivágását) alkalmazni kell. Ha megtagadnánk ezt a kötelezettséget, azzal
Velence törvényeinek biztonságát, a jogrendünk alapjait, a társadalmi
konszenzust sértenénk.
Vizsgálnunk
kell azonban a tényállás elbírálásakor további ,- a szerződéshez kapcsolódó
egyéb kérdéseket, jogszabályi rendelkezéseket is. Nekünk, jogi tudással
rendelkező tudós embereknek tudnunk kell minden idetartozó rendelkezést.
Velence alaptörvénye
Alkotmányunk (a törvénykönyv 3§ ( 2) kimondja, hogy ha valaki velencei polgár
vérét ontja, bűncselekményt követ el, bűnös emberi élet kioltásának bűntettében,
amelyet törvényeink nagyon szigorúan büntetnek.
Ha a
védencem szerződését vizsgáljuk, lehet-e egy font húst kivágni anélkül, hogy a
vádló ügyfelem vérét ontaná?
Beleegyezett-e
ügyfelem a szerződés megkötésekor abba, hogy a font húson kívül vérét is
ontsák? A válasz egyértelműen nem, ugyanis ilyen súlyú törvénysértés esetén az
áldozatnak kifejezett jognyilatkozatot kellett volna tennie. Van ilyen ezen a
papíron? Önök is láthatják, hogy nincs.
Melyik
törvény erősebb? A törvényeink között egyik a másik felé emelkedhet-e? A
válaszom ismételten nem, egyik törvényünk sem erősebb a másiknál, hisz mind
kettőt a tisztelt Dózse és a Szenátus hozta és hirdette ki Velence államában.
A tisztelt dózsénak az ítélet meghozatalakor
melyik törvényt kell alkalmaznia? Ha az egyik mellett dönt, törvényes és
igazságos-e, hogy a másikat figyelmen kívül hagyja.
A szerződés biztonságát, feltétel nélküli
betartását és betartatását, vagy pedig a velencei polgár életét védő vérontás
tilalmát?
Bölcsen,
minden törvényt figyelembe véve kell a végső döntést meghoznia.
De van-e
egyáltalán ellentmondás a 2 szabály alkalmazásánál az esetünkben?
A védelem
álláspontja szerint nincs, mert a megoldás a szöveg és a jogszabály pontos
értelmezése, az abból levont pontos következtetés.
Kérem,
kövessék kellő figyelemmel érveimet.
Mint köztudott, az egyezség mindkét érintettje
velencei állampolgár. Az egyezségben egy csepp vérről sincsen szó---- „egy font
hús” ez áll benne. Éppen ezért, Velence szent és sérthetetlen törvényeit
követve Shylock csak úgy vehet egy font húst, ha Antonio vérét nem veszi.
Shylock amikor megkötötte a szerződést, tisztában volt szintén a vérontás
tilalmával, így a szerződés megkötésekor, vagy elfelejtett erről szólni, vagy
pedig maga sem kívánta azt a leírtak szerint végrehajtani.
Ha saját
szempontjából bűnös gondatlansággal nem terjedt ki figyelme ezen fontos tényre,
mint a végrehajtás vérontással együtt járó módjára, ez a saját felróhatósága,
amelyre előnyök szerzése miatt nem hivatkozhat.
Ha tudta, de
elhallgatta a másik fél előtt, hogy a font hús kivágása vérontással jár, úgy
rejtett fenntartása a másik félre nem hathat ki.
Általános
együttműködési kötelezettségét, tájékoztatási kötelezettségét megszegte, ennek
jogkövetkezménye, hogy a vérontás nem vált a szerződés részévé kifejezett
kikötés hiányában.
Amennyiben
pedig akarat kiterjedt rá, úgy védelem álláspontja szerint, a szerződés
betartása Velence törvényébe ütközik, így semmis és végrehajthatatlan.
Adjon
magyarázatot arra Shylock, hogy hogyan tudja a szerződést a velencei törvények
alapján betartani? A bizonyítási eljárás során erre sem ő, sem tanúi nem adtak
erre magyarázatot.
Köztudomású
tény, hogy bármennyi hús kivágása, az embernek a vérét is veszi. Erre külön
bizonyítást nem kell lefolytatnia a védelemnek, elég csak hivatkoznia rá. A
vérontásról egyébként sem szól a szerződés, azaz a Felek akarata erre nem
terjedt ki.
Összegezve,
a szerződés semmis, a szerződés szankciója betarthatatlan és végrehajthatatlan,
egyetlen jogkövetkezmény lehet, az eredeti állapot helyreállítása, megteremteni
a T. Bíróságnak azt a helyzetet, mintha a szerződés a Felek között létre sem
jött volna.
A bizonyítási
eljárás keretében a tisztelt tanács meghallgatta a perben mindkét felet, akik a
szerződéskötés körülményeit, az ott elhangzottakat egyezően adták elő. Kiemelem
a társalgást, ami az egyezségkötést megelőzte, és ezáltal a szerződés részévé
vált: Shylock azt mondta, hogy most ugyan nem kér kamatot a kölcsönadott
összegre, csupán „játékból” menjenek bele az egy font húsba, mint fizetségbe.
Ezt védencemen kívül tanúsítani tudja Bassanio, az a férfi, akiért Antonio
belement az egyezségbe. A perben
tanúként ő is megszólalt, és ugyanezt a tényt ő is megerősítette. A fennálló
eljárás során ő a koronatanú, és szavai megkérdőjelezhetetlenül igazak, hisz
esküt tett a bíróság előtt, hogy az igazat, a színtiszta valóságot fogja
előadni. A szerződés tartalmára tehát hitelt érdemlő bizonyítékok: okirat,
tanúvallomás áll a bíróság rendelkezésre.
Itt van ez a fiatal, élettel teli, hűséges,
igaz ember, Antonio, aki a halálát várja, pedig az összeg, ami a kegyetlen vádlót
illetné, itt van nála, többszörösen. Shylock a tárgyalás előtt, még a Dózse
kérésére sem adott kegyelmet. Mi ez, ha nem igazságtalanság és Velence
törvényeinek tagadása? Mi pedig az igazságszolgáltatás rendszerét kell
kövessük, kivétel nélkül! Hiszek Velence országában. Hiszek a jogrendje
erejében! Erős, hatalmas ország ez, ami az igazságos jogrendszerén alapszik
évszázadok óta. Miért engednék éppen most a felesleges barbárságnak? Nem
viselkedhetünk úgy, ahogy a vérengző, tanulatlan országok tették az elmúlt
századokban. Esélyt kell adnunk az újrakezdésre. Ha a vádló belemegy az alkuba, akkor emelt
fővel távozhat, de ha kiontja védencem egy csepp vérét is, a megtorlás
kegyetlen lesz. Ha Antonio itt ma
meghal, az óriási közfelháborodáshoz vezethet, és ki tudja onnan hova jutunk.
Ez mind társadalmi mind gazdasági kudarcokhoz vezethet.
Úgy vélem kijelenthetjük, hogy országunk
érdekei előrébb valók az egyén érdekeinél. Ez pedig a társadalmi egyensúly
megtartása, a törvények és a jog betartása. Bátorkodom megkockáztatni, azt a
gondolatot is, hogy ha Shylock itt ma nyer az nemcsak Antonio veresége lenne,
hanem Velence jogrendszeréé is.
Ám, hogy
Shylock lássa, hogy az igaz törvény követői mennyire fejlettebb gondolkodásúak,
a védelem hajlandó elfogadni, azt hogy a zsidó élete megmaradjon. Vagyona fele
szálljon Velence államra, a másik fele, ami pedig védencem illetné.. nos efelől
szeretném megkérdezni Antoniot.
Shylock,
védencem hajlandó lemondani vagyona feléről, ha aláírsz egy kötelezvényt, ami
biztosítja, hogy halálod után a fent említett összeg lányodra, Jessicara
szálljon, akit igazságtalanul kitagadtál.
Hölgyeim
és Uraim!
A védelem
befejezte beszédét, érveim bízom benne, hogy meggyőzték Önöket!
A törvényes
döntés az érvénytelen, jogszabályba ütköző szerződés esetén csak az eredeti
állapot helyreállítása- az in integrum restitutio lehet.
Az Önök kezében van a döntés. Megmenthetjük
egy ártatlan fiatalember életét és eleget tehetünk a kapzsi, gonosz felperes
érdekeinek is vagy pedig hagyjuk meghalni a kalmárt és Shylock felülkerekedik a
törvényeinken.
Végezetül még annyit szeretnék mondani, hogy
remélem minden jelenlévő velencei állampolgárnak tanulságos volt a mai per; ha
valaki tiszteli országunk törvényeit, az igazságra számíthat, mindenáron.
Ellenben aki csak önös, kapzsi érdekeit követve szembe megy Velence
igazságszolgáltatási rendszerével, arra lecsap a törvény keze.
Tisztelt
dózse, esküdtszék, kérem, döntsenek ésszerűen és ne engedjenek a kapzsi barbár
érdekeknek, ne ebben az országban! Ezzel az ítélettel mutassuk meg, hogy miért
tartják Velencét egy szabad, gazdag és büszke országnak, ahol nincs helye a
törvényt nem tisztelő, lázító személyeknek. Minden polgár bízhat a bölcs
Dózséban, a tanácsban, bízhat abban, hogy a törvények egyensúlya, ha
tisztességgel és becsülettel jár el, megvédi őt mindenféle támadástól.
Köszönöm,
hogy megtiszteltek figyelmükkel! Éljen Velence!
Pivarnyik Krisztián
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése