A Salemi Boszorkányper
Bevezetés
Hosszú szünet után, főként az egyetemi munkához és az amerikai élethez való asszimilálodas végett, úgy döntöttem hogy folytatom a világtörténelem különböző pereseteit feldolgozó blogomat. A választásom egy nemcsak az egyetemem államában, hanem egy világszerte hírhedt perre esett. A Salemi boszorkányper a világtörténelem egyik legjobban dokumentált boszorkányper esete. Az új bejegyzés tekinthető egy visszalépésnek is az elmúlt időszakban feldolgozott pereseteimtől amik főként modern, 20. századi perekkel foglalkoztak.
A 21. század lencséin keresztül visszatekinteni a salemi esetre egy vélhetően különleges élmény lesz számomra és az olvasóim számára is. A közelmúltban az a szerencse ért hogy a családommal ellátogathattam Salembe. Ebből kifolyólag a bejegyzésem a "kíséret járta temetőben" készült kepeket is tartalmazni fog. Valamint további képeket fogok közzétenni a feldolgozás során a város különböző pontjairól, amik mind a 17. század borzasztó eseménye emlékének tisztelegnek. Annak ellenére hogy a boszorkányokban vagy boszorkányságban való hit szinte elképzelhetetlen a jelenlegi életünkben, a per történelmi tényállása azon hitet és megállapitást is figyelembe fogja venni ami megmérgezte az amerikai telepesek elméjét és 20 ártatlan ember, főként nők, tömeges kivégzéséhez vezetett.
A salemi eset ugyan a legjobban dokumentált boszorkányper, ám nem az első amiről feljegyzések maradtak fent. 1647-ben hasonló eseményekről tanúskodik néhány fennmarad irat Connecicut államból.
Kétség kívül elengedhetetlen a történelmi tényállás figyelembevétele hogy teljes képet kapjunk a salemi eseményekről A 17. század közepén Amerika lakosságának legnagyobb része európai telepesekből állt akik, több más ok mellett, azért hagyták el az öreg kontinenst hogy szabadon gyakorolhassák vallásukat az Újvilágban. Ezen szabadság a 21. században is az amerikai demokrácia egyik alappillére. A 17. századi Salem város lakosságának vallása a puritán ideológián (angol református protestantizmus) alapult. Ha a korabeli emberek extrém vallásos beállítottságát figyelembe vesszuk, a boszorkányság vádja valószínűsíthetőnek tűnik és a vádalap megállja a helyét.
Végül de nem utolsósorban számtalan történész és szakértő azon az állásponton van, hogy a per főként politikai megfontolásból esett meg A bizonyítékuk erre a teóriára azon alapul, hogy az első vádlottak Parris tiszteletes lánya es unokahúga voltak. Az előbbi személy a közösség vezetője volt és a pert megelőző időszakban temérdek kritika érte Salem lakosságától.
Történelmi tényállás :
1692 januárjában két fiatal Salemi lány (Betty és Abigail) furcsa tüneteket kezdtek demonstrálni amik között a hisztériaroham és tárgyak indok nélküli szét rombolása szerepelt. Egy helyi orvos, William Griggs, ellátogatott a tiszteletes házába, hogy megvizsgálja a lányokat. Rövid vizsgálat után nem tudott orvosi szakvéleményt formálni. Az elkövetkezendő napokban a lányok tünetei tovább folytatódtak és városszerte több nő is hasonló viselkedést kezdett demonstrálni. Az orvos megállapítása boszorkányság volt.
Griggs kijelentésével megkezdődött a hírhedt Salemi boszorkányper, ami a 17.szazad egyik legjobban ismert jogi esete.
Bírók és a vád képviselői:
William Stoughton -Bíró
Thomas Newton- Ügyvéd
Stephen Sewall- Írnok
Anthony Checkley- Ügyvéd
Jonathan Elatson- Írnok
A per kronológiája:
Február, 1692: Betty és Abigail Parris furcsa tüneteket kezdenek demonstrálni
Február, 1692: Három embert boszorkánysággal vádolnak
Március, 1692: A vádlottak száma egyre nő
Április, 1692: További vádlottak kerülnek őrizetbe és megkezdődnek a potenciális boszorkányok kihallgatásai
Május, 1692: Bizonyítékok hiányában néhány vádlott nőtt felmentenek
Június 2, 1692 : A tárgyalás kezdete -Oyer és Terminal járási bíróság
Június 30, 1692: A bíróság visszavonul és ítéletet hirdetnek
Július, 1692: A vád végrehajtása. Az elitélt boszorkányok tömeges kivégzése
Augusztus, 1692: A kivégzések folytatódnak
Szeptember, 1692: További nyomozás és újabb vádlottak kerülnek őrizetbe
Január, 1693: A Legfelsőbb Bíróság beszünteti a pert és a még őrizetben maradt vádlottakat felmenti
Április, 1693: A Salemi boszorkányperek befejeződnek és a bíróság visszavonul
A per
A pert a potenciális boszorkánysággal vádolt emberek hosszas kihallgatása előzte meg. Ezeket főként kormányhivatalnokok, mint Jonathan Corvin, vezették. 1692 februárja és júniusa között a pert megelőző kihallgatások és nyomozások végülis 36 ember megvádolásához vezettek.
A vádlottak száma két különböző okból kifolyólag nőtt. Elsősorban a már megvádolt nőket megfélemlítették és megzsarolták tehát ebből kifolyólag főként félelemből vagy bevallották a boszorkányság vádját, vagy pedig azt vallották, hogy további cinkosok segítették őket.
A vádlottak száma tehát egyre nőtt, azonban hivatalos meghallgatás sem és tárgyalás sem történt június 2-áig. 1692. május 27-én, egy hivatalos, a kormány által kibocsátott, végzés alapján létrejött az Oyer es Terminal járásbeli bíróság, azzal a céllal, hogy hivatalos ítélet szülessen és a vádlottakat az igazságszolgáltatás elítélhesse. Az előbbi bíróság lett tehát a Salemi boszorkanyper központi helyszíne.
A hivatalos per 1692. június 2-án kezdődött. Ugyanazon hónap 30. napján a bíróság visszavonult azonban az események 1693 áprilisáig folytatódtak.
Az első ítélet Bridget Bishop tárgyalásán született. A nő hírhedt volt a közösségen belül, ugyanis szakadt, fekete ruhában keringett a település különböző részein. A bíró 24 órán belül ítéletet hozott és elítélte a nőt boszorkányság vádjával (mindenfajta bizonyíték hiányában, ugyanis a vádiratban a nő megjelenésen kívül semmi nem szerepelt). Az első vádlottat a tárgyalását követően nyolc napon belül kivégezték.
A bíróság egy viszonylag hosszabb időszakra visszavonult majd június közepén kiadott egy hivatalos iratot amelyben az eseményeket boszorkánysághoz és ördögimádáshoz kötötte. Isten akaratát tehát a bíróság megállapítása szerint megsértették a vádlottak és a bizonyítékok hiányának ellenére a bíróság folytatta további munkáját.
A nyár folyamán a potenciális boszorkányok listája egyre csak nőtt. Úgy nézett ki nem érkezik megváltás a vádlottak számára, hiszen a vádak egyre csak súlyosbodtak miután a bíróság ördögimádassal kötötte egybe az eseményeket
Nathaniel Saltonstall, a bíróság egyik tagja, a bizonyítékok hiánya végett visszalépett a rábízott feladatoktól. Visszalépésének ellenére további embereket vádolták meg egészen szeptemberig és a véres “Salemi Boszorkányper” tovább szedte áldozatait.
A szeptemberi események, véleményem szerint, minden fenmaradt feltételezhető igazságot kizárnak a perrel kapcsolatban. Giles Corey, miután megtagadta az ellene felhozott vádakat, embertelen kínzásnak lett részese -a mellkasára helyeztek súlyos köveket, amik végül a halálához vezettek. Ez idő alatt a bíróság folyamatosan halálos ítéleteket hozott a vádlottak számára és bizonyos esetekben újabb vádakat hoztak fel az elmúlt hónapok során a fogdából kikerült, felmentett emberek ellen. Valószínűsíthetően a rendkívül embertelen, véres eseményeknek köszönhetően októbertől kezdve a kivégzéseket leállították és nem történt több tárgyalás. Történészek, azonban, úgy gondolják hogy egy alternatív ok vezetett a meghallgatások azonnali befejezéséhez. Ezen ok az lehetett hogy Phip kormányzó feleségét egyre inkább elkezdte körüllengeni a boszorkányság pletykája a közösségen belül. Véleményem szerint az előbbi teória valóban az igazi indok a tárgyalások leállítására, ugyanis a véres ítéletek valószínűleg elrettenthették a kormányzót. Senki sem érezhette magát biztonságban a közösség vallásossággal átitatott őrületében.
A salemi perek átmeneti felfüggesztését követően, 1693 januárjában, a Legfelsőbb Bíróság (ismét William Stoughton vezetésével) új jogi alapot biztosított, hogy a tárgyalások tovább folyhassanak. Az ezt követő események természete azonban teljes mértékben eltérő volt az ezt megelőző vérengzésektől. Minden börtönben tartózkodó vádlottat felmentettek és szabadlábra való helyezésüket kérvényezték. Néhányukat napokon belül kiengedték a vallásos őrület által kovácsolt cellájukbol. Mindezek ellenére tizenhét további embert még meghallgattak a bíróságon és hármukat halálra ítélték. Kijelenthető tehát, hogy a bíróság meggyőződése a boszorkányság vádjával kapcsolatban nem teljesen változott pozitív irányba. A halálbüntetések kiszabásainak ellenére több kivégzés nem történt, mert a kormányzó minden, a halálsoron várakozó embert, fölmentett. Egy sajnálatos haláleset, tragédia, azonban ekkor is történt, mert a vádlottakat csak akkor engedték ki cellájukból, ha az úgynevezett ‘börtöni díjukat’ kifizették a közösségnek; egy nő azonban életét vesztette mielőtt rendezte volna a "tartozását".
A ‘Salemi Boszorkányperek’ áprilisban a végükhöz értek miután az utolsó öt megvádolt nő is szabadon távozhatott.
Személyes vélemény:
Aprólékos kutatás és hosszas megfigyelés alapján úgy gondolom hogy a történelmi tényállás szerepét elengedhetetlen, hogy kiemeljük a perrel kapcsolatban. A 17. századi Amerika technológiai és jogi fejlettsége mérföldekre állt a mai kifinomult formájától. Fontos kijelenteni, hogy az események meg se történtek volna ha William Griggs(orvos), körültekintő orvosi szakvéleményt alkotott volna a tiszteletes rokonairól. Ehelyett, a medicina professzionalizmussának hiányában, a doktor semmilyen belátható orvosi véleményt nem tudott alkotni, inkább boszorkányságot kiáltott. Kétség sem fér hozzá, hogy ehhez hasonló koholt vádak és megfigyelések elképzelhetetlenek a 21. században.
Továbbá, ha eltekintünk korunk nézőpontjától és a boszorkányságot legitim vádalapnak tekintjük, a per folyamata is rendkívül megkérdőjelezhető.
A pert megelőző hosszas, hónapokig tartó vádaskodások és az igazságosság valamint a fair elbírálás teljes hiánya kizárja egy erős alapokkal rendelkező, bizonyítékokkal alátámasztott bírósági döntés meghozatalát.
Vérlázító belegondolni abba hogy az esemeny első áldozatának, Bridget Bishopnak a pere, kevesebb mint 24 óra alatt lezajlott és nyolc napon belül felakasztották boszorkányság vádja miatt. Az amerikai igazságszolgáltatás alappillére a vádlottak igazságos elbírálása. Az igazságos elbírálás az amerikai bíróságokon a bizonyítékokon alapul. Megkérdőjelezhetetlen, teljes bizonyítékok hiányában az elítélt nem kerülhet börtönbe vagy villamosszékbe.
Az esküdtszék ugyan nem volt jelen a salemi boszorkányperek esetén, de egy teljes bizottság döntött a vádak végkimeneteléről, továbbá a közvélemény is hevesen követte az eseményeket, éppen ezért úgy gondolom, hogy párhuzamot vonhatunk az esküdtszék mai formája es salemi per között. Az amerikai igazságszolgáltatásban nem diadalmaskodhatnak koholt vádak, mert az esküdtszék döntése számít a legtöbb esetben és ha tagjai minimális bizonytalanságot éreznek a bizonyítékokkal kapcsolatban, a vádlott felmentés alá kerül. Az ellentmondás a bizonyitékok körül kizárja a vádak diadalát.
Ennek fényében, ha visszatekintünk a salemi eseményekre, azon belül is Bridget Bishop esetére, akinek a ruházata és viselkedése elégnek bizonyult, hogy bitófára kerüljön. Véleményem szerint a Salemben megtörtént események teljes ellenpéldái annak az elvrendszernek amiért az Amerikai Egyesült Allamok törvényhozása és igazságszolgáltatása nap mint nap kiáll. Az igazság, ami a modern Amerika központi elve, teljes mértékben figyelmen kívül maradt a ‘Salemi Boszorkányper’ alatt.
Lydia Dustin esete, akit felmentettek ám életét vesztette a cellájában mielőtt rendezte volna a közösségnek fizetendő díját, további kétségekhez vezet a salemi perekkel kapcsolatban. A jelenleg érvényben lévő nemzetközi szabályozások amik az őrizetben tartott embereket védik, illetve a világ legtöbb országában kimondják egy börtön vagy fogda működtetésének alapszabályait, teljes mértékben szemben állnak azzal a tragikus és embertelen halállal amit Lydia elszenvedett. Elég belegondolni mi történne ha hasonló egy esemény játszódna le a világ egyik fejlett országában. A médiában való publikáció után a közvélemény teljes megrökönyödése követné egy hamis vádakkal illetett személy halálát, ha azt a kormány tisztviselők ilyen mértékben befolyásolnák.
Összefoglalásképpen úgy vélem hogy az évszázadokkal ezelőtt lejátszódott perbe való betekintés egy izgalmas újrakezdése a blogomnak és egyfajta más szemszögbeli megközelítés, mint amit az előzőleg feldolgozott 20.-21. századi perekben mutattam be. A jelenlegi igazságszolgáltatás és törvényhozás kényelméből, valamint a jogszerű elbírálás komfort zónájából visszatekintve a vallás, illetve a technológiai és jogi visszamaradottság mind fontos elemei a salemi boszorkánypereknek.
Úgy gondolom hogy a 300 évvel ezelőtt lejátszódott massachussetsi események minden, a jog iránt érdeklődő ember számára figyelmeztető jelleggel kell hassanak ; a 21. századi igazságszolgáltatási rendszer egy hosszú és rögös út gyümölcse
Az állam és a kormány szétválasztása a bizonyítékok és a vallásos dogmák szétválasztásához is vezetett a modern társadalomban, mert nem engedhetjük hogy egy állam polgárait vallásos elvakultság vagy radikális meggyőződés tartson a markában a bíróság előtt. Ha ezt csak egyszer is hagyjuk megtörténni, semmi sem garantálja azt, hogy egyszer megfigyelőkből vádlottak lehetünk majd.
Remélem, hogy minden olvasom élvezettel követte a per feldolgozását és hamarosan újabb bejegyzéssel jelentkezem!!!
Források:
English version:
http://greatesttrialsofhistory.blogspot.com/2017/03/the-salem-witch-trials.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése